Az öreg fenyő és az öregember

A csónak ponttá válik. Hamarosan nem látszik majd. Az öreg fenyő mellette együtt nézi a tengert. Az öregember mégsem megy be a házba. Mert úgy érzi: abban a pillanatban, ahogy megfordul, a csónak eltűnik. És amíg ő nézi, a csónak még ott van.

Ugyanígy az öreg fenyő sem húzza vissza az ágát. A fa és az öregember tudja: a tekintet az utolsó kötelék.