Széles tenger, keskeny ösvény

A tág tenger mellett, az egyik sarokban öregember megy, botjára támaszkodva. A domb előtte nem egyenes. Emelkedik, ereszkedik, majd újra a távolba fut. Az út, amelyet egy ember végigélt, szintén nem megy egyenesen; hol visszafordul, hol lehajtja a testét — és így ért el idáig. Azon a meghajlott vonalon egy egész élet ideje fekszik. Az élet nem az egyenes út keresése. Hanem a meghajlott út végigjárása, egészen a végéig.

A tenger tág, az út keskeny. Mégis az utat választotta. Mert csak az úton lehet járni.