Táj ökörrel

A mező közepén egy zsúpfedeles ház. A fenyő egyenesen áll, árnyékot vet a tetőre. A ház előtti ökör csendben várja az embert. Nem üres ház. Ház, amelynek lakója csak kis időre ment el. A nap ragyog. Fénysugarakat terít, megvilágítja a házat. Elmenés nélkül, búcsú nélkül — egy egyszerű nap delén.

Ha elmúltak, az ilyen napokat hiányoljuk leginkább.